7.rész

Sziasztok!

Háát részt is rég raktam már fel. :D Most elérkezettnek láttam rá az időt szóval el is hoztam. :) Egyébként láttam, hogy tetszett nektek ez a novellás dolog, ezért gondoltam, hogy majd csinálok... egyszer... valamikor. xD A részhez pedig jó olvasást, és komizzatok pls! :))

7.rész A szomorú hír

Ránéztem az órára: 17:32. Louis még mindig nem jött. Dolly kihajtja szegényekből az életet is! És még miattunk lesz bajuk, mi? Éreztem, hogy korog a hasam. Úgy döntöttem rendelek valami kaját, de előtte még áthívtam Flórát. Pizsamában jött át, így én is magamra kaptam a ruhadarabot. Beszélgettünk. Kb. 17 perc után meg is hozták az ételt. Leültünk az ágyra és bekapcsoltuk a TV-t. Nem nagyon néztük, mert helyette inkább beszélgettünk, és persze ettünk.  Megbeszéltük, hogy másnap elmegyünk egy csajos napot tartani. Reggel 11:00-re beszéltük meg a találkozót a hotel előtt. Ennyi nálunk az ébredést, felöltözést, elkészülést és a reggelizést jelenti. Vásárolgatunk, megyünk megnézni valami csöpögős filmet, meg hasonlók. Csak egy pillanatban kaptuk fel a fejünket a Tv-re. A fiúk voltak benne. „ A One Direction sikeresen veszi az akadályokat és tör a csúcsra a világhírnév felé. Az öt fiú: Harry, Liam, Niall, Louis és Zayn megbirkóznak a néha nehéznek tűnő feladatokkal. A legújabb albumuk a Take Me Home a toplisták élén van. Országszerte milliókat adnak el a lemezekből. Louis Tomlinson így nyilatkozott az albumról:

- Kétség kívül nagyon sokat dolgoztunk ezen a lemezen is, de megérte! A rajongókért bármit!

Flórával itt összenéztünk. Olyan aranyos volt! Vége volt a hírnek és átkapcsoltunk egy zenecsatornára, hátha azon is ők lesznek. És milyen jól tettük! A Kiss You ment.

Nagyon sokat nevettem régen is a klippen, de most különösen. Tudtam milyen a fiúkkal lenni, velük dolgozni, látni őket, érezni. Remek dolog volt. Hirtelen Louis rontott be az ajtón, mint egy őrült. Mérgesnek látszott.

- Az az átkozott Dolly! Képtelen felfogni, hogy együtt akarunk lenni? – ordítozott.

Mikor beért a szobába és ránézett az ágyra hirtelen megszeppent. Nem tudta, hogy Flóra is itt lesz. Barátnőm Louis láttán sietősen távozott át a mellettünk lévő szobába, ahol már kétség kívül Harry várta. Louis-szal egy darabig csak néztük egymást, majd megszólalt:

- Elmegyek letusolni, aztán aludhatunk. Rendben? – mosolygott, de én láttam a dühöt a szemében.

Csak bólintottam egyet, majd Louis beviharzott a fürdőbe. Én addig betelepedtem az ágyba. Magamra húztam a takarót és rátettem a laptopot. A TV-t kikapcsoltam, mert zavart. Elkezdtem böngészni a gépen. Már alig bírtam nyitva tartani a szemem, mikor Louis kijött a fürdőből. Az alsó részét csak egy törölközővel takarta el, miközben egy másikkal a haját törölgette.

- Mi jót csinálsz? – huppant le mellém.

- Nem nézünk meg egy filmet? – mosolyogtam.

- De, persze! Mit szeretnél?

Ráböktem a képernyőre, amin már előre megkerestem a filmet. Magyar felirattal kerestem meg, mert még sajnos annyira nem tudok angolul, hogy lefordítsam magamnak az egész filmet.

- 50 első randi? Nekem jó! – mondta, majd elment a szekrényhez és felvett egy bokszert.

Én csak bámultam rá. Figyeltem mit csinál.

- Általában boxerben alszok… - kezdett bele. – De gondolom neked is jobb lesz, ha felveszek egy pólót. – vigyorgott.

Én csak megszeppenve bólogattam és vártam, hogy visszafeküdjön, mellém én pedig kényelmesen elhelyezkedhessek mellette. Beindítottam a filmet és néztük.

- Flórával megbeszéltük, hogy holnap elmegyünk csajos napot tartani. – szólaltam meg a film közben.

- Jól teszitek! – adott egy puszit a fejemre.

- Majd szólok Dollynak, hogy adjon egy kis zsebpénzt!

- Ühümm… - morogtam a vállába.

A film végén annyira elérzékenyültem, hogy nem tudtam visszafogni a könnyeimet és sírtam, habár nagyon sokszor láttam már. Louis átkarolt, én pedig nevettem. Fogtam egy zsepit, kifújtam az orrom, majd megtöröltem. Nyugodtan feküdtem Louis mellett, amíg el nem aludtam. Arról álmodtam, hogy gyönyörű tengerparton vagyunk Louis-szal, egy teliholdas éjszakán. Ő gitározik és énekel nekem. Annyira szép volt.

Flóra szemszöge:                   

Amikor megláttam Louist, nagy meglepetésemben kiszaladtam az ajtón. Tudtam, hogy már Harry is megérkezett, ha Louis itt volt. Gyorsan kaptam a kilincsért, hogy minél előbb bent lehessek a szobában. Mikor beértem Harry pont akkor jött ki a fürdőből. Én gyorsan a nyakába ugrottam és megöleltem.

- Szia, szépségem! – motyogta a vállamba.

Én csak hümmögtem egyet és megpusziltam a nyakát.

- Felöltözhetek? – nevetett, mire én rájöttem, hogy csak egy szál törülközőben áll és elpirultam.

Elengedtem és kimentem az erkélyre. Lenéztem, mikor láttam, hogy egy csomó sátor van a Hotel előtt. Biztos a rajongók táboroztak le. Kicsit hunyorítottam, hogy lássam, hogy az egyikből éppen akkor jött ki két lány egy nagy táblával. „I love One Direction” meg „Vas Happening” és ilyen egyéb feliratok voltak rajta. Láttam, hogy engem néznek, majd elkezdenek sikítozni. Hirtelen két nagy kezet éreztem a derekamon, majd egy puszit a vállamon. Harry integetett a lent lévő rajongóknak, mire ők visszaintettek neki.

- Te is! – bátorított.

Félénken felemeltem a kezem és egy aprót intettem. A két lány szintén elkezdett sikítani és integetni. Ezen meglepődtem. Nekem miért örülnek ennyire, mikor lehet, hogy most a kedvencükkel járok vagy éppen Szandi. Harry még egyet intett nekik, majd bevezetett a szobába. Bekapcsolta a TV-t, és befeküdt az ágyba. Én csak mozdulatlanul és mereven bámultam a képernyőt, miközben Harry váltogatta a csatornákat. Megállt, mikor meglátta Demi Lovatót a képernyőn. A Disney Csatornán voltunk és a Rock tábor 2 ment. Felugrottam és egy halkan sikoltottam örömömben, mert imádom ezt a filmet. Harry intett, hogy menjek mellé, de nem tettem. Leültem az ágy közepére törökülésben. A kezemet hátra raktam, hogy megtámasszam magam és, hogy kényelmesebb legyen. Csak bámultam a képernyőre. Harry hirtelen ötlettől vezérelve megfogta a csuklómat és megrántotta, minek hatására hátradőltem az ágyon. Harry fölém magasodott, miközben én belenéztem smaragdzöld szemeibe. Egy kicsit lejjebb hajolt és egy csókot lopott az ajkaimról. Egy pillanatra odanéztem a képernyőre, hogy mi is történik most a filmben, mire hirtelen felkaptam a fejem. Harry épp, hogy elkapta a fejét, különben lefejeltem volna. Gyorsan az ágy szélére ültem, mert Nick énekelt Diananak és ide-oda hajoltam, közben motyogtam a szöveget. Harry az előbbi megmozdulásomtól feküdt az ágyon. Sóhajtott egyet, mert nem tudta magára vonni a figyelmemet. Hátra néztem rá és mosolyogtam. Úgy döntöttem, hogy nem kínzom tovább, így mellé feküdtem. Szorosan magához ölelt és megpuszilta a fejem búbját.

- Mikor lesz ennek vége? – bökött a fejével a Tv-re.

- Hamarosan – mosolyogtam.

Egy kicsit füllentettem Harrynek, de ha nem így teszem, akkor biztos kikapcsolná. Még 1 órán keresztül a filmet néztük, közben Harry néhányszor megcsikizett, mert rájött a hazugságomra. A film a vége felé közeledett. Idegesen néztem végig, hogyan csókolja meg egymást a két főszereplő, Demi és Joe Jonas, alias Mitchie és Shane. Néztem, hogyan éneklik az utolsó dalt is a filmben és, hogy megmenekül a Rock tábor. Kifejezetten örültem, hogy megnéztem ezt a filmet. Harry kissé ingerülten kikapcsolta a Tv-t, majd felém fordult az ágyban. Lehelete szinte égette az arcomon a bőrt. Az ajkunk már majdnem összeért, olyan közel voltunk.

- Mi jót csináltatok Szandival? Ugye onnan szaladtál át az előbb? – érdeklődött viccesen.

- Néztük a Tv-t, ettünk és beszélgettünk. – mosolyogtam. – Képzeld benne voltatok, miközben a Take Me Home-os interjútok volt. És a Kiss You is ment. – vigyorodtam el még jobban.

- Abba az interjúba csak Louis beszélt nem?

- Igen csak ő volt.  Ja és megbeszéltük, hogy holnap elmegyünk csajos napot tartani. – mosolyogtam újra.

- Értem… Ó, még mielőtt elfelejtem, vigyétek Daniellet is! – vigyorgott a tipikus gödröcskés mosolyával.

- Ő is itt van? – lepődtem meg.

- Igen, ma érkezett. A próba közben jött meg.

- Liam biztos nagyon boldog volt. – mosolyogtam.

- Az biztos!

- De akkor szólni kéne neki nem? Hátha holnap együtt akarnának lenni, mi meg megzavarjuk itt. – sütöttem le a szemem.

- Nem dehogy is! Reggel szóltok neki és kész! Ők utána is tudnak, majd együtt eleget együtt lenni, mert most Dani 2 hétig itthon lesz, mi pedig ugye megyünk haza. – ennél a mondatánál kicsit lesütötte a szemét.

- Mi a baj? – emeltem meg a fejét.

Harry szemszög:

Hoppá! Elszóltam magam. Ez így nem lesz jó! Most muszáj lesz elmondanom neki, mert nem tudok ellenállni azoknak a gyönyörű barna szemeinek. Lehajtom a fejem, hátha nem kérdez rá, de tévednem kellett.

- Mi a baj? – emeli meg a fejem.

Belenézek sötét szemeibe és aggódást fedezek fel bennük. Kissé bűntudatom volt, hogy nem szólaltam meg. Nem szabad megtudnia! Nem láthatom sírni! Túlságosan fájna.

- Nem… semmi… ne is törődj vele! – dadogtam idegesen.

Féltem… Féltem attól, hogy megbántom. Louis sem teszi meg Szandival. De én hülye voltam, mert elszóltam magam.

- Kérlek, mondd el!

- Rendben… - adtam meg magam. – De egy valamit meg kell ígérned!

Bólintott, hogy folytassam. Idegesen babráltam az ujjaival, amit időközben a kezembe vettem. Nem tudtam, hogyan közöljem vele.

- Szandinak semmiképp nem mondhatod el! Oké?

- Miért nem?

- Mert ő érzékenyebb ilyenekre…

- Azt mondod, hogy érzéketlen vagyok? – kérdezte idegesen.

- Nem, dehogy! – szabadkoztam. – Csak őt jobban feldúlják ezek a dolgok.

- Értem. Folytasd! – hangja szinte parancsoló volt.

- Van egy szerződés… - Flóra kíváncsian felfigyelt. – Dolly kötötte a szüleitekkel, hogy ha eljöttök, velünk turnézni utána haza kell vinnünk. – az utolsó három szót nagyon kihangsúlyoztam.

- Mi? És még Angliába sem mehetünk veletek? – ajkai elé tette a kezét, de gyorsan átvitte szemeire, sírt. – És nem is találkozhatunk veletek többet… - szinte suttogott.

Ezt nem akartam! Sír… de most nem az örömtől. Mikor először találkoztunk ezek még örömkönnyek voltak, most viszont már a bánattól folytak. Nekem is nagyon szörnyű volt látni, hiszen tudtam, én okoztam ezt!

- Kérlek, nyugodj meg! Megoldjuk! – mosolyogtam erőtlenül, majd átöleltem, hogy könnyítsek fájdalmán.

Sokáig zokogott a karjaimban, de végül csak elnyomta az álom. Adtam egy puszit a fejére egy bocsánatkérésképp, mire ő mocorogni kezdett és jobban hozzám bújt. Nem tudom jó ötlet volt-e elmondani neki.